Kontrol és diákmozgalom

by

Egy hete diákit kérnek az egyetem főépületébe való belépéshez, arra hivatkozva, hogy megnőtt a lopások száma.  Ez azzal jár, hogy az egyetem által ebből az alkalomból felvett biztonsági őrök, csak diákokat, dolgozókat, profokat engedhetnek be. Hasonló érvelés állt a gimimben felszerelt kamerák, majd beléptetőrendszer mögött is. Számomra ezek a megfigyelés és a kontroll eszközei, amiket veszélyesnek tartok, de valahogy nehéz erről másokat meggyőzni, s mégha sikerült is akkor sem történt változás, mármint a gimimben

Az itteniek akikkel beszéltem, mind meg voltak győződve hogy ezek az uj intézkedések valójában a diákmozgalmak visszaszorítását célozzák.Tudni kell, h a Sciences Po mint Grand École, egyáltalán nem egy forradalmi fellegvár, többségben vannak a jobboldaliak, akik bohockodásnak s idegesitőnek tartják az egyetemfoglalásokat és a tüntetéseket. Ugyanakkor az év eleje óta elég nagy a felfordulás Franciaországban az egyetemeket illetően. Decemberben fogadtak el egy reformot, ami a kutatók számát korlátozná, és próbálja valamilyen kritériumhoz kötni finanszírozásukat. Mindez bonyolult ügy, de az egyetemek autonómiájának megnyirbálásához vezet, ami a diákok aktivizálását eredményezte. Minden egyetemen Assemblé Généralokat (AG – általános gyűlés) tartanak, ahova bki elmehet. Itt egyrészt delegáltakat választanak (kötött vagy félkötött mandátummal), akik az egyetemet képviselik a nemzeti AG-n, illetve megbeszélik, hogy milyen pozíciót foglaljon el a diákság. Itt születik döntés az egyetem lezárásáról, vagy az esetleges sztrájkról is. Nálunk a Sciences Po-n inkább csak a közös tüntetéseken való részvételeket szervezzük meg, de sok párizsi egyetemen most is sztrájkolnak, például a mi utcánkban lezárták a Dél-Amerikai egyetemet. A hangulat se forradalmi, ugyanakkor minden ilyen gyűlés szervezett: napirenddel, felszólalásokkal s vitákkal, aminek persze hatékonyságát egyelőre nem tudom felmérni a nyelvi korlátok miatt, csak azt látom, h olyan szinten képesek az itteniek (még a sciences posok is) megszerveződni, ami nálunk elképzelhetetlen. Szkeptikus vagyok abban, h ezek tényleg demokratikus tárgyalások, de hogy vannak ilyenek, s hogy képesek nemzeti szinten összefogni a diákok, az mindenképpen azt bizonyítja, h van mit szembeállítani a ’hatalommal’, ennek van legitimitása, valamint sokan részt vesznek ebben, ami pedig elengedhetetlen egy ilyen mozgalom sikeréhez. Ezek a mozgalmak mélyen be vannak ágyazódva, megvannak a maguk szokásai, ’intézményei’, de ugyanakkor az emberek is sokkal vevőbbek ilyen kezdeményezésekre s áldoznak rá időt, energiát h részt vegyenek. Egy ilyen tüntetésen voltam eddig, ami viszont nagyon sok embert megmozgatott. A tömeg körülbelül az Astoriától az Oktogonig érhetett volna, Andrássy út szélességben. Az érdekes az, hogy a reformot addigra teljesen visszavonták, tehát a tüntetés elérte a célját, a mozgalom mégis tovább harcol, mert érzi, hogy többet el lehet érni, s régebben elvesztett csatákat (kisebb törvények, reformok) próbálnak visszanyerni. Nem tudom pontosan, hogy mik a célok de itt ez általában kevésbé számit. Erre lehetne azt mondani, hogy de hát akkor semmi értelme az egésznek. Ugyanakkor itt sokszor egyértelmű az, hogy ellen kell állni, össze kell fogni, mert a hatalom nyilvánvalóan nem a mi érdekeinket fogja képviselni, ezért sokkal könnyebb ürügyet találni arra h kimenjünk az utcára.

Csináltunk egy kis dokufilmet az újonnan bevezetett kontrolról, amiben többek közt az igazgatót is megkérdeztük. Ő pedig egyértelműnek kezelte, h nem a lopások miatt vannak biztonsági őrök, hanem mert az egyetemfoglalástól tartanak. Persze nem a Sciences Posok részéről, hanem mivel az egyetem Grand école-ként egyfajta szimbóluma, mind a reformnak mind az elitizmusnak, mind a hatalomnak, más egyetemek diákjai fognak jönni. Erről én is tudok, mivel alapvetően olyanokkal mozgok akik részt vesznek a mozgalom ezen részében. A Paris VIIIről és más egyetemekről jönnek, húszasával fognak vásárolgatni a környéken majd megindulnak s behatolnak. Nem az egyetem lezárása mellett döntöttek, uh elvileg egy amfiteátrumban fognak vitákat szervezni. Hogy melyik nap azt nem mondom meg, nehogy megtudja a hírszerzés, habár valószínűleg már tudják, s a rendőrség vagy kint lesz előbb, vagy pár óra alatt kirakja őket.

Majd írok hogyan történt, mindenesetre a kontroll pontosan arra szolgált, amit gondoltam elsőre s nem a lopások elhárítására

3 hozzászólás to “Kontrol és diákmozgalom”

  1. Máté Says:

    Ez szokott eszembe jutni, amikor az ellenállás kultúrájáról beszélsz:
    http://mek.niif.hu/02000/02043/html/327.html

    Most olvastuk a Szalai Júliához.

  2. szepe Says:

    nagyon jo,
    s nem is lenne olyan nehéz megírni 2009 március 19-ig…

  3. Máté Says:

    Igen, Éva is azt mondta, hogy a németeket kicseréled szovjetekkel, és 89-ben vagy.

Hozzászólás